6.2.1 Érzelmi Fertőzés

700 000 Facebook-felhasználó kísérletbe került, amely megváltoztatta érzelmeit. A résztvevők nem adtak bele beleegyezést, és a tanulmány nem volt tárgyilagos harmadik fél etikai felügyelete.

A 2012. januári egyhetes időszakban körülbelül 700 000 Facebook-felhasználó került kísérletbe az "érzelmi fertőzés" tanulmányozására, arra a mértékre, hogy milyen mértékben érinti az emberek érzelmeit azon emberek érzelmei, akikkel kölcsönhatásba lépnek. Megbeszéltem ezt a kísérletet a 4. fejezetben, de újra megnézem. Az érzelmi fertőzés kísérlet résztvevői négy csoportba kerültek: egy "negativitáscsökkentett" csoport, akinek a negatív szavakkal (pl. Szomorú) hozzászólásokat véletlenszerűen blokkolták a hírforrásban; egy "pozitivitáscsökkentett" csoport, akinek a pozitív szavakkal (pl. boldog) szóló hozzászólásokat véletlenszerűen blokkolták; és két kontrollcsoportot, az egyik a pozitivitáscsökkentett csoportot és egy a negativitást csökkentett csoportot. A kutatók azt találták, hogy a pozitivitáscsökkentő csoportban élő emberek kevésbé pozitív szavakat és kissé negatívabb szavakat alkalmaztak a kontrollcsoporthoz képest. Hasonlóképpen, azt találták, hogy az emberek a negatívan csökkentett állapotban valamivel több pozitív szót és enyhén negatív szavakat alkalmaztak. Így a kutatók bizonyították az érzelmi fertőzést (Kramer, Guillory, and Hancock 2014) ; a kísérlet kialakításának és eredményeinek részletesebb megvitatását lásd a 4. fejezetben.

Miután ezt a cikket az Országos Tudományos Akadémia folyóiratban publikálták, hatalmas felháborodást jelentett mind a kutatók, mind a sajtó iránt. A cikk körüli felháborodás két fő pontra összpontosított: (1) a résztvevők nem adtak bele beleegyezést a szokásos Facebook szolgáltatási feltételeken túl, és (2) a tanulmány nem érte el az értelmes harmadik fél etikai felülvizsgálatát (Grimmelmann 2015) . A vitában felvetett etikai kérdések miatt a folyóirat gyorsan közzétette a kutatás etikai és etikai felülvizsgálatának folyamatát (Verma 2014) . A következő években ez a kísérlet folytatódott intenzív viták és nézeteltérések forrásától, és ennek a kísérletnek a bírálata esetleg nem kívánt hatással volt arra, hogy az ilyen jellegű kutatásokat az árnyékba vezesse (Meyer 2014) . Vagyis egyesek azzal érveltek, hogy a vállalatok nem szüntettek meg ilyen típusú kísérleteket - csupán nyilvánosan beszéltek róluk. Ez a vita talán segítette a Facebook kutatási etikai felülvizsgálati folyamatának létrehozását (Hernandez and Seetharaman 2016; Jackman and Kanerva 2016) .